2013. november 30., szombat

Hogyan írjunk lenyűgöző antagonistákat?

  A protagonistád mellett a másik legfontosabb aktív erő a történetedben az antagonista.

Az antagonista nem muszáj, hogy személy legyen. Lehet az időjárás, a körülmény, vagy a protagonista belső énje is, leggyakrabban mégis egy személy. A történeted számára létfontosságú, hogy ezt a személyt emlékezetes és lenyűgöző karakterré formáld. Az antagonistának pont úgy érzéseket kell keltenie az olvasódban, mint a protagonistádnak. A gyűlöletes rosszfiúk mélyítik az olvasó rokonszenvét a protagonistád iránt. Viszont az olvasó még inkább tűkön ül az olyan rosszfiúk miatt, akikkel egy bizonyos fokig azonosulni tud.

Vessünk egy pillantást néhány kategóriára, amelyekbe talán belesorolhatod a te antagonistádat is, hogy a történeted számára  a legjobbat válaszd.






Az antagonistádnak érzéseket kell keltenie az olvasóban.

Az erkölcstelen antagonista
Ez a legnépszerűbb forma. A rosszfiú ebben az esetben egy olyan valaki, akit az olvasók gond nélkül utálnak. Általában egyértelmű kontrasztot képez a jófiú hőssel. Az elválasztó vonalak a fekete-fehér különböző árnyalataival vannak húzva, az olvasó könnyen eldöntheti, hogy kinek szurkol.

A képmutató
Ő egy jóságot színlelő antagonista. Lehet, hogy hibás mindenféle gonoszságban és árulásban, de a felszínen csupa kedvesség és ragyogás. Valószínűleg képmutatással vádolja a főhőst, csakhogy álcázhassa és jó színben tüntethesse fel a saját gaztetteit, de az olvasó tudja az igazságot: ez az alak nem egyszerűen gonosz, hanem hamis. Ezért még jobban utáljuk őt.

A pszichopata
A horrortörténetek oszlopa, és ő végig gonosz. Nincs mentsége, és nincs a jóságnak olyan fordulata, amely a megváltáshoz terelné őt. Őrült, és ebben az élen jár.
Sorozatgyilkosok, fajirtó vezérek, szadisták tartoznak ebbe a csoportba. Az olvasók nemcsak gyűlölik ezeket az őrült rosszfiúkat, hanem halálra rémülnek tőlük.

A rendes ember, aki helytelen indítékok miatt rossz dolgok megtételére kényszerül
A legtöbb antagonista a fikciókban – akárcsak az életben – nem egy bajuszát pedrő, mániákusan kacagó eszeveszett. Legtöbbjük csak egy rendes Joe, aki hagyta, hogy a gyengesége felülkerekedjen. Kéjvágy, pénzvágy, és a gyűlölet rendkívüli gonosz tettre sarkallhatja az átlagembert.  

A rosszfiú az, akit az olvasónak nem nehéz utálni.

Az erkölcsös antagonista
Az erkölcsös antagonistában sokkal bonyolultabb – és gyakran lenyűgözőbb – karaktert találunk, mivel sokkal több a párhuzam közte és a protagonista közt, mint amennyi a kontraszt.
Ez az a személy, aki a helyes dolgot cselekszi – már ahogyan ő látja – és általában a helyes okok vezérlik, de aki ennek ellenére harcba keveredik a hősöddel, a történetet átlengő konfliktus követelményei miatt.

Jófiú az ellenkező oldalon
Nem minden történet kínál epikus csatát a jó és a rossz között. Előfordul, hogy a konfliktus lehetővé teszi, hogy a frontvonal mindkét oldalán ellentétes nézeteket valló jó emberek jelenjenek meg. Egymás ellen harcoló ügyvédek, akik szenvedélyesen hisznek az ügyükben, labdarúgó csapatok versenyezve a bajnoki címért, két személy ugyanannak a lánynak a szerelmét igyekszik elnyerni – egyiküknek sem kell természetüknél fogva gonosznak lennie.
Az ilyen történetek sok érdekes lehetőséget nyújtanak az élet, a kapcsolatok és az erkölcs szürke területeinek a felfedezéséhez.

A keresztes lovag
A keresztes lovag egy őrülten félelmetes rosszfiú a saját jogán. Ez egy olyan valaki, aki stabilan hiszi, hogy amit tesz az jó, és hogy ő a jó ügyért harcol. Olyan valaki is lehet, aki azt hiszi, hogy két rossz közül kell a kevésbé rosszat választania. Vagy olyan valaki, akit egy ügy iránti szenvedélye fanatizmusba sodor. Sőt, az is lehet, hogy simán neki van igaza, és a protagonista az, aki téved.

A rendes ember, aki helyes indítékokból rossz dolgok megtételére kényszerül
Néha alapvetően jó emberek is tesznek rosszat, mert úgy érzik, nincs más választásuk. A karakter, aki bankot rabol, hogy kifizesse a felesége műtétjét, vagy hogy megmeneküljön a maffia fenyegetésétől hős lehet a saját jogán – vagy éppenséggel egy lenyűgöző antagonista a rendőr protagonista számára, akinek el kell őt kapnia.

 
A lehetőségek tehát az antagonistád számára épp olyan tágasak, mint a protagonistád számára. Minél több időt szánsz annak a karakternek a formálására, aki a protagonistád megfelelő ellenfele lehet, annál erősebb és meggyőzőbb lesz a történeted.
Az antagonisták is pont olyan hihető, kerek karakterek kell legyenek, mint a hőseid. Ne elégedj meg kevesebbel, mint a zseniális! 

Simán megtörténhet, hogy neki van igaza, míg a protagonistád az, aki téved.


Írta: K.M. Weiland


 Credit: http://thestorydepartment.com/compelling-antagonists/

fordította: Bartos Zsuzsa