2015. november 11., szerda

A világépítés 7 halálos bűne




A világépítés minden műnek alapvető része, de sci-fi és fantasy zsánerekben ez adja a történet sava-borsát. Ha ez nem működik, az az egész történetet leronthatja. Következzen a világépítés hét halálos bűne.



1. Nem gondolod át az alapvető infrastruktúrát

Mit és hogyan esznek az emberek? Ki szállítja el a szemetet, kezeli a szennyvizet? Mivel közlekednek? Hogyan biztosítják az emberek a saját túlélésüket?
Nem csak egy társadalmat kell megalkotnod, hanem egy gazdaságot is. Az egyes csoportok nem szórakozásból nyomják el egymást – a társadalmi hierarchiának általában mindig van egy gazdasági vonatkozása (például szükség van a legigázott csoportokra, hogy harcoljanak az űrháborúban). Nincs annál rosszabb, mintha valaki kitalál egy bonyolult társadalmi struktúrát, de úgy, hogy annak semmi köze nincsen az olyan alapvető szükségletekhez, mint a táplálék, lakóhely vagy a ruházkodás.

2015. január 11., vasárnap

Béta, tesztolvasó, korrektor és az író

Több művemhez kaptam segítséget béta olvasóktól, és magam is többször voltam béta – a tapasztalataim nagyon jók. Az alábbiakban a meglátásaimat írom le az írói véleményező-javító jellegű amatőr és haladó önkéntes tevékenységről. Néhány tanácsot, javaslatot is megfogalmazok mind a bétáknak, mind pedig a bétázást kérő íróknak.
Mi a különbség béta, tesztolvasó és korrektor között? Internetes és nyomtatott anyagok tömkelege foglalkozik ezekkel a fogalmakkal – én most saját megközelítéssel írom le őket. A béta olvasó olyasmi, mint egy lektor. Nem kell azonban hivatásosnak lennie: lehet amatőr író, lelkes olvasó, műértő és igazából bárki. A béta az első olyan olvasó, aki tüzetesen megvizsgálja a művet, odafigyel nyelvtani, stilisztikai, logikai szempontokra, rámutat a hibákra, megfogalmazza a véleményét a karakterekről, a történetvezetésről, a történet hátteréről, felépítéséről. A tesztolvasó általában nem bogarássza annyira a szöveget, mint egy béta: hátradől, olvas, majd elmondja átfogó véleményét a műről, illetve magáról az olvasásélményről. A korrektor elgépeléseket, szövegszerkesztési és nyelvtani hibákat keres. Az ő munkája egyértelműen objektív, nem úgy, mint a béta és a tesztolvasó munkája.
Béta, tesztolvasó és korrektor között a gyakorlatban nincs éles különbség. Egyes definíciók szerint a béta és a tesztolvasó például ugyanaz. A továbbiakban a bétákat, tesztolvasókat, önkéntes amatőr kritikusokat és korrektorokat egységesen bétának fogom nevezni.

2014. november 5., szerda

Mi is az a "műfaj"?

Pár éve fordult elő velem, hogy egy fiatal lány mesélte, drámát ír, és elismerően megdicsértem, nahát, ez mennyire nagyszerű ilyen fiatalon. Elkezdünk a cselekményről beszélgetni, és némi gyanú támadt bennem, hogy az adott történeti ívet kissé nehéz lesz színpadra vinni, de úgy gondoltam, nem kell letörni a lelkes ifjúságot. Jól elbeszélgettünk, majd megkérdezte tőlem, hogy érdemes-e beküldenie a kiadónk pályázatára. Én meg azt feleltem, hogy sajnos nem érdemes, drámát nem adunk ki, esetleg írjon regényt.
Komolyan meglepődött a válaszon, és utána én is meghökkentem, amikor kiderült, hogy valójában regényt írt, de nemlétező dráma műfajba sorolta be, hiszen, ha a filmeknél van ilyen kategória, akkor bizonyára a könyveknél is. Az amatőr írócsoport is, ahová tartozott, ezt a fogalmat használta rá.

Mostanság egyre több fiatal szóhasználatában megjelent a "dráma" szó. Ha írást küldünk egy kiadóba, kerüljük ezt a kifejezést, mert a szerkesztők jobb esetben nem értik, rosszabb esetben komoly műveletlenségnek tartják.

Egy másik érdekes dolog a  műfaj szó, ennek is viszontagságos élete van...

2014. augusztus 21., csütörtök

Hogyan írjunk rossz sci-fit?

Beettam és Geigen-Miller:
10 írói szabály arra, hogyan írjunk rossz sci-fit
 
1. Ne tegyél különbséget tudomány és technika között. Ezek az egyértelmű meghatározások csak megzavarnák a közönségedet, és különben is, mindenki tudja, hogy a tudósok minden idejüket csodálatos masinák barkácsolásával, színes vegyszerek egyik lombikból másikba töltögetésével és különféle tárgyak szórakozásból elkövetett besugárzásával töltik. Minden tudományos kutatás végső célja valami szerkezet megépítése vagy valami mágikus elixír kikotyvasztása. Tudományos körökben elképzelhetetlen, hogy olyan tudós akadjon, aki azzal vesztegeti idejét, hogy a fizika törvényein elmélkedik, s nem valami „termék” jár az eszében - és ez jó darabig így is marad, amíg van még óriásrobot, amit nem építettek meg és ember, akit nem kicsinyítettek le.

2014. május 21., szerda

Inspiráló idézetek

Ha az orvos azt mondaná,‭ ‬hogy hat percem van hátra az életemből,‭ ‬gyorsabban gépelnék.
- Isaac Asimov
Minél gyorsabban írok,‭ ‬annál jobb a teljesítményem.‭ ‬Ha lelassulok,‭ ‬baj van.‭ ‬Az azt jelenti,‭ ‬hogy kilököm a szavakat magamból ahelyett,‭ ‬hogy azok vonnának maguk után.‭
- Raymond Chandler

2014. május 12., hétfő

A penge novellaírás nyolc alapszabálya




Charlie Jane Anders: A penge novellaírás nyolc alapszabálya



A novella a science fiction garázszenekara, legalábbis Patrick Nielsen Hayden, a Tor Books szerkesztője szerint.  Úgyhogy itt az ideje, lépjünk rá a torzítóra, és csapjunk a húrok közé, amíg csak bírjuk szusszal. Nielsen Hayden valószínűleg arra utalhatott ezzel, hogy egy SF novellában sokkal merészebben kísérletezgethetünk, mint egy regényben, mivel az írónak és az olvasónak is jóval kevesebb idejébe telik, hogy a végére jusson. De hogyan váljunk az ilyen kísérleti novellák írásának nagymesterévé? Íme pár javaslat.

Nem állítom, hogy a novellaírás felkent szakértője lennék, de legalább százat megírtam már, és ezek nagy része éppen science fiction volt. Úgyhogy álljon itt egy csokorra való jó tanács arról, mit érdemes és mit nem – mely tapasztalatokra a létező legkeményebb úton tettem szert.

2014. április 21., hétfő

Az írás aranyszabályai

Alapok

1. Írásjelek használata

A tagmondatok határán a vesszőt mindig ki kell tenni, akár van kötőszó, akár nincs. Vesszőt teszünk az és, s, meg, vagy kötőszók és a mint kötőszóval bevezetett összehasonlítás elé, az anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy kötőszószerű szókapcsolatok elé.

A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait, illetve kéttagú mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok kapcsolata laza.

Kettőspontot teszünk, ha egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet, vagy ha jelezni kívánjuk, hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz.

A mellérendelt, azonos szerepű mondatrészek közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után. A felsorolásban pontosvesszőt is használunk, ha azonos szerepű, vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni egymástól. Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van, ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és, s, meg, vagy kötőszókat – de ha ezek a kötőszavak beszédszünettel elválasztottak, eléjük vesszőt teszünk). A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé vesszőt teszünk.
Az értelmezős szerkezetekben az értelmezett és az értelmező közé vesszőt teszünk; ha az értelmező után is szünet van a beszédben, oda is vessző kerülhet.
Kertjük díszét, egy öreg diófát, a vihar kidöntötte.

Egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell vesszőt tenni.
Ma reggel nagy eső esett.
Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó(kapcsolat) előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt.

2014. április 11., péntek

Történetszerkesztés



Történetszerkesztés
(Orson Scott Card: How To Write Science Fiction & Fantasy (1990) 76-86. o.)
Fordította: Valló Gábor  (2004)

A KIKE-hányados
Minden történetben négy olyan elem van, amely meghatározhatja a szerkezetét: a környezet, az információ, a karakterek és az események. Mindegyik jelen van minden történetben, de egyikük általában domináns.
      Melyik a domináns? Az, amelyik a legfontosabb az író számára. Éppen ezért egy történet szerkezetének felfedezése legtöbbször együtt jár önmagunk felfedezésével. A történetnek melyik aspektusa érint meg a legjobban? Ez lesz az az aspektus, amelyik meghatározza a történet szerkezetét.
      Most vizsgáljuk meg sorban mindegyik elemet, és nézzük meg, milyen szerkezetet kell használnunk, ha történetünkben az illető elem játszik domináns szerepet.

2014. március 31., hétfő

Fejléc

Itt a tavasz, ennek örömére a blog és a facebook oldalunk is új, csodaszép fejlécet kapott. Köszönöm a munkáját Andrew Lucas McIlroynak, aki az új fejlécet megalkotta. Facebook oldalán meg tudjátok tekinteni a további munkáit is:
https://www.facebook.com/AndrewLucasMcIlroy

2014. március 22., szombat

A regénycímekről


Úgy ahogyan a neved képvisel téged, a cím képviseli a könyvedet. A cím információhordozó és reklámszöveg. Nyelvi szempontból fontos a hangzószerkezet, a hangszín, a ritmikus megformálás. Ezeket a szavakat (vagy szót) kell majd ezerszer is kimondanod, és másokkal is ezt mondatod ki.
  
A szólás arra int, hogy egy könyvet ne a borítója alapján ítéljünk meg. A figyelmeztetésre pont azért van szükség, mert igenis, a cím és a borító alapján ítélünk meg elsőre egy könyvet. Sajnos a másodpercek alatt lezajló első benyomás gyakran eldönti, hogy a könyvrengetegben az olvasó leemel-e a polcról egy adott könyvet, eljut-e a fülszöveg elolvasásáig. Természetesen, úgy ahogyan sok remek könyv létezik népszerűtlenül és sok népszerű gyatra, ugyanúgy vannak  jó könyvek gyenge címekkel, és vannak rossz könyvek remek címekkel.

2014. március 15., szombat

A 'Mary Sue' karakter

Hogy kicsoda Mary Sue? A válasz lehet egyszerű és bonyolult attól függően, milyen mélyen kívánunk elmélyedni ennek a hipotetikus személynek a hátterében. A rövid válasz szerint Mary Sue, vagy férfi megfelelője, Gary Stu nem más, mint az író fikcióba vetített énje: vagy olyan, mint ő, vagy olyan, mint amilyen lenni szeretne. Időnként "tökéletes" karakterként is emlegetik őket, de természetesen ez a tökéletesség egyben átok is. Mary Sue-nak nevezzük azt a karaktert is, akit egy bizonyos célra teremt az író az általa kitalált világba. Kell egy világot megmentő hős? Presto, íme Mary Sue!


2014. március 5., szerda

Hasonló alakú szavak

Nagyon gyakran fordul elő az utóbbi időben a hasonló alakú, de eltérő jelentésű szavak összekeverése. A hiba oka, hogy ezek a szavak azonos tőből képződnek, eltérő toldalékolással, de a származott szavak eléggé hasonlítanak egymáshoz (főleg kiejtve), hogy az ember egyben azonos jelentésűnek is gondolja őket. Ezek közül néhány:

2014. február 28., péntek

Hogyan becsüljük le mások írásait?

A cikk eredetileg az lfg.hu oldalon jelent meg, a szerző engedélyével vettük át.


Nem ő írta.
Ő írta, de nem kellett volna.
Ő írta, na de miről?!
Ő írta, de azóta se írt jobbat.
Ő írta, de ő nem művész, ez pedig nem művészet.
Ő írta, de segítettek neki.
Ő írta, de ő kivétel.
Ő írta, DE…

2014. február 18., kedd

Karakterteszt






Az első történeteimmel hamar elakadtam. Úgy döntöttem, kitöltök egy karakter-kérdőívet, mert valahol azt olvastam, hogy jó ötlet. És micsoda felismerésekre jutottam! Bár sok időbe telt, inspirációt jelentett, és egyre inkább valódi emberként gondoltam a hősömre, nem pedig úgy, mint egy pálcikarajzra, amit én vetek papírra.
Javaslom, hogy minden író töltse ki a részletes (11 oldalas, a WritersWrite kurzusain elérhető) kérdőívet a pozitív és a negatív hősről, a rövidebbet (a tanfolyam munkafüzetében) pedig a főhős legjobb barátjáról és szerelméről – még azelőtt, hogy leülne megírni a regényt. Lehet, hogy végül nem lesz szükség minden részletre, de csodás tárház marad a háttérben, ahonnan mindig új lendületet lehet szerezni.
Tipp: Ha memoárt írsz, saját magadra töltsd ki a kérdőívet. Ha nem memoárt írsz, akkor is – hogy megtudd, mennyire ismered magad. 

Tovább alatt a  karakter-kérdőív

2014. február 8., szombat

Írjunk a szexről

Írjunk a szexről

 A leglényegretörőbbnek Steve Almond tanácsai bizonyulnak:

1. Ne legyen szex
Ez rendkívül fontos. A szexben a legszexibb dolog a vágy, ami lényegében szép szó arra, hogy nem fektet meg senki.

A tovább után 18+ tartalom :)